Először nagyon szkeptikus voltam ezzel az egész konmari dologgal kapcsolatban, hiszen hatan élünk egy háztartásban, 110 nm-en+jó nagy padlás. Kb. a lehetetlen küldetés lebegett a szemem előtt, miközben olvastam a könyvet. Több fórumon is olvastam, hogy unalmas az elején (tényleg az volt, de bepillantást nyertem a személyiségébe Marie Kondo-nak), enyhén szólva is SNI kategóriában lett volna itthon nálunk gyerekként..
Aztán érdekes lett, meghatározott sorrendben kell nekiállni a sok lomnak és egyszerre az összeset le kell tudni adott kategóriában. Az első kategória a ruhák... Uram atyám.. Ami ruha van itt, kb a saját négyen kívül még másik kettőt hármat is simán ruházhatnék.. Még belegondolni is fájt.
Kezdtem az enyémekkel, az a legkevesebb ugyanis (főleg mióta bő nyolc éve itthon vagyok, leginkább az unalmas farmer, melegítők, pólók dominálnak). Szívem szerint szinte mindent kidobtam volna pár kivételtől eltekintve, de hát azért mégse (hiszen a fő motivációnak, feladatnak az örömelvet tekinti) vagyis örömmel legyél az otthonodban, ne érezd magad egy raktárban például.
A ruhák kategórián belül lehet több szakaszban haladni, de a saját ruháimat gyorsan letudtam egyszerre.
Férjem is sikerült rávennem pár ing és póló elengedésére, pedig ő is a "jó lesz az még valamire" típusú, mint én..
A hajtogatás is más módon csinálom, leginkább a fehérneműs fiókban óriási a különbség azóta..
Leesik az állam - ruhák 1. kör
2017-06-05
Hozzászólások (0)